A Féja Géza Közösségi Ház októberben is várja az érdeklődőket a megszokott  módon filmklubbal, fotóklubbal, sporttal és kiállításokkal is.

A ház e havi programja a következő:

 
<

H. István esztergomi lakos még áprilisban került a média kereszttüzébe azzal, hogy a személyi igazolványát rovásírással írta alá. Akkor még engedték az ilyen típusú szignálást, most már nem.

Bár a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szerint az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie, akár rovásírással is készülhet, az aláírás „köti” is a polgárt, azaz „minden olyan élethelyzetben, ahol szükség van személyazonosításra és/vagy valamely dokumentum aláírására, úgy ezt kell használnia, attól nem térhet el - írja az Index.hu.

Ez a helyzet egészen augusztus végéig állt fenn, amikor a KEK KH kiadta azt a Belügyminisztériummal egyeztetett szakmai álláspontját, ami szerint már nem lehet rovásírással aláírni a személyiket.

A témának hosszasan utánajárt az online lap, melyet ebben az írásban részletez.

A Századvég „véletlenül elfelejtette” közölni, reprezentatív vagy nem reprezentatív felmérést végzett. Nem tudjuk, hogy milyen korú, nemű, iskolai végzettségűek voltak a megkérdezettek, de az sem derült ki a felmérésből, hogy az eredmény a teljes megkérdezettek, vagy csak a biztos szavazók, esetleg a biztos pártválasztók megkeresése alapján készült.

Egy viszont biztosan látszik. Ha a századvég felmérést végez és Rogán emberei a városban vannak, az csak azt jelenti, hogy a Fidesznek nagyon kellene a város.

Miután a tavaszi országgyűlési választásokon a Fidesz szavazók nem elhanyagolható százaléka átszavazott a Jobbik listájára, ezért a Fidesz most kétszereplősé akarja tenni a versenyt. Romanek vagy Tétényi.

Tisztában vannak azzal, hogy Tétényi Vonának írt levele után a Jobbikos szavazók biztosan saját jelöltjükre, Stámusz Andreára szavaznának. Viszont a Fidesznek nagyon kellenek a Jobbikos szavazatok!

A Fidesz felmérése pont emiatt méri irreálisan alacsonyan a Jobbik polgármesterjelöltjét és ezzel az a célja, hogy a Jobbikos szavazókat átszavaztassa a másik "jobboldali" jelöltre.

Kérjük, október 12-én menjen el szavazni és szavazzon Stámusz Andreára és a Jobbik képviselő jelöltjeire!

 A Jobbik Esztergomi Szervezete

Dr. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője a holnapi polgármesteri programismertető előtt az alábbi nyílt levelet írta a jelölteknek.

Tisztelt Választópolgárok, Tisztelt Polgármester asszony, Tisztelt Polgármesterjelöltek, Tisztelt Képviselőjelöltek!

A szerdára tervezett televíziós vita utolsó, hétfői egyeztetését követően a következő, a beszélgetés jogosultságát alapvetően megkérdőjelező adatok kerültek birtokunkba. Ezen adatok alapjaiban határozzák meg a következő képviselőtestület és polgármester mozgásterét. Ennek fényében az alábbi kérdésekre történő hiteles válaszadás nélkül Esztergom jövőjéről, programokról beszélgetni teljesen megalapozatlan.

Tisztelettel kérem Tétényi Éva polgármester asszonyt, hogy az alábbiakban adjon pontos és hiteles, a vonatkozó dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatást a választópolgároknak és az önkormányzati választásokon induló valamennyi jelöltnek még az október 12-i voksolást megelőzően. Kérem ezt annál is inkább, mivel polgármester asszony az elmúlt hetekben többször kijelentette, hogy Esztergomnak nincs adóssága, tiszta lappal indul.

- Igaz-e, hogy az önkormányzatnak több mint 150 millió forintnyi befogadott, de ki nem fizetett, 90 napnál régebbi határidejű lejárt tartozása van a beszállítók felé? Csak emlékeztetőül: Tétényi Éva hasonló okok miatt indított adósságrendezési eljárást 2010-ben Esztergommal szemben.

- Igaz-e, hogy a polgármester asszony által 2010 őszén indított adósságrendezési eljárást lezáró egyezségben foglaltakkal szemben a megszabott határidőig, 2014. szeptember 30-ig nem történt meg az úgynevezett 3. hitelezői csoport kifizetése, így az önkormányzat 700 millió forinttal adósa ezen csoportnak.

- Igaz-e, hogy Esztergom városa egy elsőfokú ítélet szerint 564 millió forinttal és annak kamataival tartozik egy további cégnek?

- Igaz-e, hogy a 2014-es évre elfogadott költségvetésben rögzített, napi 500 ezer forintnyi, szabadon felhasználható polgármesteri kerettel a vonatkozó és hatályos rendelet, valamint a képviselőtestület kérése ellenére egyszer sem számolt el Tétényi Éva? Ez nagyjából 70 millió forint elköltött közpénzt jelent, amelyről nem tudni, hogy mire fordította azt Tétényi Éva.

Amennyiben a válaszok igenek, összesen több mint másfélmilliárd forint, adósság, továbbá több tízmillió forintnyi, nyom nélkül elköltött közpénz esetében véleményem szerint programokról vitatkozni értelmetlen, ilyen mértékű adósság mellett Esztergom jövőjéről felelősséggel beszélgetni nem lehet.

Fentiekre tekintettel azt javaslom a polgármesterjelölteknek, hogy a kérdések megválaszolása nélkül ne bocsátkozzanak programismertetésbe, tisztázatlan tényadatok alapján megalapozatlan ígéreteket ne tegyenek a választópolgárok felé.

Üdvözlettel

dr. Völner Pál
Esztergom országgyűlési képviselője

6. választókerület, független jelölt.

1. Miért abban a körzetben indul, hogyan kötődik hozzá?

 Közel 20 éve itt élek, ide építettem házat, műhelyt, telephelyet, ez a lakhelyem. Rengeteg embert ismerek, naponta bejárom szinte az egész területet. 

2. Miért érzi, hogy Ön alkalmas a körzet képviseletére?

 Azért, mert nem érzem, hogy képviselőnk lett volna ezen idő alatt, valakinek mégis csak föl kellene vállalni, aki nem csak beül a testületbe, hanem el is mondja a körzet bajait. Igaz ebben a ciklusban is 3 párt képviselője ülte végig a 4 évet ebből a körzetből a testületben (MSZP-s Nyíri Attila,a Vállalkozók pártjából Juhász István, a Fidesz képviseletében pedig Ivanov Mihály ), aminek a működését én állandóan figyeltem, de nem emlékszem, hogy közülük bármelyikük is megszólalt volna a körzete érdekében. Valakinek meg mégiscsak képviselni kellene ezt a körzetet is, mert talán ez az egyik leg elhanyagoltabb körzet, jóllehet a rendszer váltás óta csak romlott a helyzet.

3. Mik a körzete problémái? Milyen megoldási lehetőségeket lát?

 Mindazok a problémák,amikkel általában a legtöbb körzetben találkozunk, itt is fönn állnak, úgy mint világítás, szemét, utak, csapadékvíz elvezetés, stb. Ezen túl a körzet speciális problémái: árvíz és belvíz veszély. Aki valaha járt a munkaügyi hivatalban, az tudja,hogy ez a körzet van az Óperenciás tengeren túl, ami az állítólagos csapadékvíz elvezetés után keletkezett. A Werseghy és Szentkirályi utca sarkán minden kisebb esőzés után napokig megjelenik. Aki ezen sikeresen átverekedte magát, eljutott a munkaügyi hivatalig, ezen túl van "Chicago" a Töltés utcában, ahol is embertelen körülmények között tengetik életüket munka és egyéb jövedelem nélkül a cigány kisebbségiek. Ezen túl már nincs is út, de az Üveghyegyen és az árvízvédelmi töltésen innen van még a Szérűskert utca, ami már megközelíthetetlen lenne, ha nem javítgatnám évtizedek óta saját költségemen évente 2-3 alkalommal, mintegy 50-100E Ft-os költségen. De aki nem akarja hogy a Lázár Vilmos utcán útját állják, megdobálják, vagy obszcén szavakkal illesék a kisebbségiek, az mehet körbe a Pöltenberg Ernő utcán is az Árok utcai elkerülő útra. Itt viszont már jobb ha terepjáróval közlekedik, mert tankcsapdának is alkalmas hatalmas gödrökkel foga találkozni az úttest teljes szélességében. Ezek azok az állapotok, amiket az itt lakók velem együtt nem óhajtanak tovább tűrni, ennek érdekében ha kell, az országos sajtót is mozgósítom,de ezeknek az állapotoknak mkeg kell szűnnie. Nem vagyunk hajlandóak tovább elviselni. Ígértet már kaptunk bőven, most már tenni kell!

  4. Miért érezte úgy, hogy be kell lépnie a helyi politikába? Miért pont azon az oldalon teszi ezt, ahol teszi - ha független, akkor melyik politikai oldal áll a legtávolabb Öntől?

 A politikába nem most léptem be, legalább 25 éve aktívan politizáltam, igaz, hogy országos és megyei szinten, jóllehet erről a helyieknek nincs is tudomása, de akkor is, ott is tettem a dolgomat, mint ahogy itt is tenni fogom a közvetlen mikro környeztemben, már amennyiben a kérdés pártpolitikai, úgy semmilyen oldalon nem állok, már csak azért sem, mert az oldalak teljesen össze vannak keveredve, jóllehet klasszikus értelemben nincsenek is pártok, mint ahogy Orbán Viktor szokta mondani, itt csak gazdasági érdek csoportok léteznek, azokat meg kihagynám az életemből, de a becsület és tisztesség oldalán állok.

5. Mi Ön szerint a város legsürgősebben megoldandó és mi a legkönnyebben megoldható problémája?"

 A város legsűrgősebben megoldandó problémája a választás, ami egyben kardinális kérdés, mert 5 évre meghatározza a város lakosságának az életminőségét. Mert egy fenékkel nem lehet két lovat megülni és el kell dönteni, hogy a város van a lakosságért, vagy a lakosság a városért. Mert ha a város van a lakosságért, akkor először is olyan beruházásokra kell költeni a lakosság adó forintjait, ami nem a pártklientúra kielégíthetetlen pénzíhnségét próbálja kielégíteni, hanem a lakosság érdekeit szolgálja. Ehhez megítélésem szerint első sorban is pártoktól független képviselőkre van szükség. Legkönnyebben megoldható probléma a tömegközlekedés, világítás, úthálózat, lakhatás,, ezekhez csak pénz kell, semmi más. Az meg hála a szorgalmas esztergomi népnek, van bőven. Már amennyiben nem "égetik el" a meglévő forintjainkat.

Esztergomban, a Duna és a Kis-Duna találkozásánál lévő kikötőben turistaközpontot tervez a városgazdálkodást végző Strigonium Zrt. az állami tulajdonú Mahart-Passnave Kft.-vel együttműködve - mondta el a társaság vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján.

Hendrik Krisztina tájékoztatása szerint a létesítmény kihasználja a Duna adta lehetőségeket, így kiszolgálná a kikötőben partra lépő turistákat, illetve nyitva állna a városlakók előtt is, hiszen Esztergomban jelenleg nincs olyan helyszín, ahol családok együtt szórakozhatnak.

A kikötő mellett információs pultot állítanának fel, faházakban őstermelők kínálnák áruikat, szabadtéri színpadot hoznának létre, valamint játszóteret alakítanának ki és a területen vendéglátó egység működne, a Dunára néző szabadtéri terasszal.

A szabadidőpark a jelenlegi tervek szerint márciustól október végéig üzemelne. A létesítményt az itt élők bevonásával szeretnék elnevezni, ezért a névadásra közösségi oldalon írnak ki pályázatot - ismertette a Strigonium Zrt. vezérigazgatója.

/mti/

Nem állította le az Esztergomi Járásbíróság a Bástya rámpa visszaépítése érdekében egy jogerős bírósági döntés okán indult végrehajtási eljárást. A végrehajtás leállítását a város önkormányzata kérte, mivel a jogerős döntés ellen perújítási kérelemmel élt.

A Szeretgom birtokába került bírósági végzés tanúsága szerint a végrehajtás leállítására azért nem került sor, mert nem valószínűsíthető, hogy az önkormányzat perújítási kísérlete sikeres lesz, tekintve, hogy maga a perújítás eleve a törvényes határidő letelte után lett megindítva. A végzést még augusztusban hozta meg az eljáró bíró.

A végzés mind az öt oldala érdekes olvasmány, végigvezeti az olvasót az ügy pontos részletein:

8. választókerület, az EVT jelöltje.

Miért abban a körzetben indul, hogyan kötődik a városrészhez?

Aranyhegyen lakom, születésem óta Esztergomban élek.

Miért érzi, hogy Ön alkalmas a körzet képviseletére?

A Dobó Katalin Gimnáziumban végeztem, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztem két diplomát nemzetközi tanulmányok és közgazdász végzettséggel. Dolgoztam Londonban és Brüsszelben, hét éve uniós pályázatok támogatásával foglalkozom. Számomra minden egyes probléma megoldása egy-egy lehetőség, hogy jobbá tegyük környezetünket, és nem pedig kifogás, hogy mit miért nem lehet megoldani. Esztergomban régóta halljuk, hogy mit miért nem lehet megoldani, én azért szeretnék dolgozni, hogy ezek a dolgok megoldódjanak. A beszédből elég volt, most a tetteknek kell következniük.

Miért érezte, hogy be kell lépnie a helyi politikába? Miért azon az oldalon teszi?

Nem most léptem be a helyi politikába, régóta eldöntött tény, hogy szeretném megmérettetni magam képviselőként. Sokan elfordultak a közélettől, hogy úgyse les jobb, minek is vele foglalkozni úri huncutság a politika. A politika, a várospolitika különösen, az emberek életkörülményeinek javításáról, gyermekeink jövőjéről szól. Ha elfordulunk, bezárkózunk a jövőtől fordulunk el, elvetjük az esélyét annak, hogy jobb legyen. Szerintem lehet egy jobb, tisztességesebb városi politikát csinálni, mint azt az elmúlt évtizedekben láttuk. Azért az EVT színeiben indulok, mert itt nem az számít, hogy ki melyik politikai oldalon áll, hanem, hogy Esztergomét szeretne tenni.

Mik a körzete problémái, milyen megoldási lehetőségeket lát?

A 8-as számú választókerület a legnagyobb kiterjedésű Esztergomban, egyik vége Aranyhegy a másik pedig Pilisszentlélek. Eltérő területek, eltérő élethelyzetek és problémák. Az elmúlt években nem volt igazi képviselete a körzetnek, úgy látom ideje ezen változtatni! Pilisszentlélek közszolgáltatásokkal való ellátottsága nem megfelelő, ezt tetézi a 9-es helyi járat megszűnte, megnehezítve a bejutást. Első feladatként ennek helyreállítását tekintem. A következő rész az ún. dűlők, ahol egyre többen élnek életvitelszerűen. Megoldásra vár az utak pormentesítése, a helyi járat közlekedés megoldása, valamint a közbiztonság megerősítése. Aranyhegyen szeretném, hogy játszóterek újra rendben legyenek, kutyasétáltató épüljön, valamint megoldódjon a szeméttárolók körüli áldatlan állapotok.

Mi Ön szerint a város legsürgősebben megoldandó és mi a legkönnyebben megoldandó problémája?

Egyedül nem lehet megoldani a város problémáit, nincs senkinek a zsebében a bölcsek köve. Azért indulunk csapatban, mert csak így lehet sikereket elérni. Az elmúlt években túlságosan előtérbe kerültek Esztergomban egyéni érdekek, hosszan tartó, sehova sem vezető csatározásokká válva. Pedig a kátyú mindenkinek kátyú, a helyi járat is politikai oldaltól függetlenül fáj mindenkinek. Ezeken a vitákon kell felülemelkedni. Csapatban, közösen!

Esztergom gazdasági helyzetének ismerete nélkül programokról, a város jövőjéről vitázni nem lehet. A vita vélemények ütköztetése, valós tények alapján. Utóbbiak jelenleg valamennyi jelölttársam és az esztergomi választópolgárok előtt is ismeretlenek.

Tegnap dr. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője nyílt levélben négy olyan kérdést tett fel Esztergom polgármesterének, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg azon korábbi állításokat, miszerint a város gazdasági helyzete stabilizálódott.

Esztergom polgármestere nem válaszolt a jelölteknek, és nem válaszolt a választópolgároknak.

Jelen helyzetben, továbbá egy újabb adósságrendezési eljárás küszöbén az esztergomi jelölteknek programokat, terveket ismertetni, átfogó városfejlesztési elképzeléseket felvázolni önmaguk és a választók becsapása.

Úgy gondolom, hogy a mai televíziós vita során elhangzott minden program, ígéret megalapozatlan. Esztergom jövőjéről felelősen gondolkodó polgármester-jelölt a város gazdasági helyzetének pontos ismerete nélkül a választópolgároknak felelőtlen, megalapozatlan ígéreteket nem tehet.

Tisztelettel:

Romanek Etelka

FIDESZ-KDNP esztergomi  polgármesterjelölt

Ma délelőtt 10 órakor programismertető fórumot tartottak a 7 polgármesterjelölt közül 5 megjelenésével. A fórumon külön témaként szerepelt dr. Völner Pál országgyűlési képviselő tegnap kelt nyílt levele, melyet Tétényi Évának, jelenlegi polgármesternek és a többi jelöltnek írt. A levélben szereplő egyes kérdésekre adott válasz a lentiekben olvasható.

1.Igaz-e, hogy az önkormányzatnak több mint 150 millió forintnyi befogadott, de ki nem fizetett, 90 napnál régebbi határidejű lejárt tartozása van a beszállítók felé?

Tétényi Éva: Nem igaz, a pénzügyi osztálynak ki van adva, hogy minden számlát fizessenek ki, és úgy tudom, hogy ezek rendezve is vannak. Valószínűleg Völner úr arra gondol, hogy Strigonium Zrt-nek is vannak igényei, melyek 118 millió forint körül vannak. Ellenben azok nem befogadott illetve nem lejárt határidejűek, ilyen módon nincsen a városnak beszállítói tartozása. Főleg nem 150 millió forint értékben.

2. Igaz-e, hogy a polgármester asszony által 2010 őszén indított adósságrendezési eljárást lezáró egyezségben foglaltakkal szemben a megszabott határidőig, 2014. szeptember 30-ig nem történt meg az úgynevezett 3. hitelezői csoport kifizetése, így az önkormányzat 700 millió forinttal adósa ezen csoportnak.

Tétényi Éva: A 3. hitelezői csoport a Strigonium és a hozzá kapcsolódó önkormányzati cégek, amiket ingatlanban kívánt kielégíteni a képviselő-testület. Ennek a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében nem lehetett eleget tenni. Steindl Balázs bevonásával adósságrendezési eseti bizottság is működött, ahol nem sikerült a Strigonium vezérigazgatójától megkapni a kért adatokat. Véleményem szerint ebben az esetben az önkormányzat tartozna az önkormányzatnak és az is vitatható, hogy nem a fenti összegben, hanem annak a 30-40 százalékéban. A követelés pedig nem pénzben, hanem ingatlanban volt meghatározva, így a törvény miatt nem lehetett rendezni.

3. Igaz-e, hogy Esztergom városa egy elsőfokú ítélet szerint 564 millió forinttal és annak kamataival tartozik egy további cégnek?

Tétényi Éva: Ez az összeg az élményfürdő építése során, egy utolsó, lezajlott munkálatot elvégző cég régen húzódó perével kapcsolatos. Október 30-án lesz egy újabb tárgyalás, ami megállapíthatja, hogy pontosan mekkora összegről is van szó. Ugyanis az első fokú ítélet 127 millió forint volt, az 564 millió forint pedig cég kérése. Ez az ügy amúgy még Meggyes Tamás öröksége, mely a város fölött lebeg és mindent megteszünk azért, hogy ne 564 millió forintot kelljen fizetnie az önkormányzatnak.

 4. Igaz-e, hogy a 2014-es évre elfogadott költségvetésben rögzített, napi 500 ezer forintnyi, szabadon felhasználható polgármesteri kerettel a vonatkozó és hatályos rendelet, valamint a képviselőtestület kérése ellenére egyszer sem számolt el Tétényi Éva? Ez nagyjából 70 millió forint elköltött közpénzt jelent.

Tétényi Éva: Mivel minden esetben a pénzügyi bizottság elnöke, és a képviselők is betekinthetnek ezekbe a pénzügyekbe, így 70 milliót nem lehet elkölteni észrevehetetlenül, főleg, hogy ez az összeg a közbeszerzési értékhatár fölött is lenne tízszeresen,  mely esetben közbeszerzési eljárást kellene kiírni. Ezek az 500 000 forintos tételek olyanok voltak, mint a Sándor-palota palánkozása, melyre az életveszélyes helyzett miatt volt szükség, vagy a közmunkások munkájához kellő eszközök beszerzése.

Október 6-án került sor az Esztergom-kertvárosi Óvoda bővítés első ütemének lezárására, mely azt jelenti, hogy az új épület szerkezetkész.

Az intézmény helyigényének növekedése miatt az önkormányzat egy- az óvoda szomszédságában álló - épületet biztosított két plusz csoportszoba kialakításának céljából. A felújításra, bővítésre közbeszerzési eljárás került kiírásra, amely lezárása végén augusztusban megkezdődtek a munkálatok.

A munkálatok első üteme a szerkezetkész állapot elérése határidőre befejeződött, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet október 6-án délelőtt írták alá a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának vezetője és egy munkatársa, a kivitelező cég ügyvezetője és felelős műszaki vezetője, valamint az önkormányzat által megbízott műszaki ellenőr.

A tervek szerint november végére fejeződik be a második szakasz, ekkora a munkálatok az épület vonatkozásában teljesen befejeződnek. A harmadik ütemben, várhatóan a jövő év tavaszán kerül majd sor az új óvodai szárny körüli parkosításra, az udvar és a parkoló kialakítására.  

/esztergom.hu/

5. választókerület, az LMP jelöltje.

1. Miért abban a körzetben indul, hogyan kötődik hozzá

A kapcsolatom a város ezen részével meglehetősen régi. Szüleim a Labor MIM-ben dolgoztak, és születésemkor a szomszédos utcában laktak albérletben – éppen e körzet szélén. A későbbi években is rendszeresen jártam a körzetben: erre sétáltunk minden hétvégén a nagyszüleimhez, akik a város Tát felőli végében laktak, illetve barátaim, osztálytársaim laktak itt. Jelenleg is ebben a körzetben van a bejelentett lakcímem.

2. Miért érzi, hogy Ön alkalmas a körzet képviseletére?

Azok az emberek tartanak engem alkalmasnak, akik felkértek, hogy vállaljam el a körzet képviselését. Tudják, hogy egy-egy kérdésben nem magán-, vagy pártérdekek alapján, és nem egyedül, hanem az érintettekkel együttműködve hozok döntéseket. Emellett, bár alapvetően esztergomi vagyok, „nem vagyok bezárva” egy városba, egy elképzelésbe. Sokfelé jártam, sok jól működő települést láttam, és lehetőségem volt-van messzebbről látni a város problémáit, ami nagy segítség lehet a megoldások megtalálásában. Szeretném megjegyezni azt is, hogy nem csak a körzet, hanem egész Esztergom érdekében szeretnék tevékenykedni. A választókörzet szerves része a városnak, és egy jól működő városban értelemszerűen, a választókörzetben élőknek is jobb lesz.

3. Mik a körzete problémái? Milyen megoldási lehetőségeket lát?

Esztergom belvárosának problémáiban teljes egészében visszatükröződnek az egész város problémái: elhanyagoltság, gazdátlanság, lepusztult épületek, közterületek, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, az egyes utak minősíthetetlenül rossz állapota, az árvízvédelem, a köztisztaság, a közbiztonság, a forgalomszervezés kérdése, valamint az „éjszakai élet” mind – mind, csak egy csepp az itt élők életét negatívan érintő dolgokból. Sajnos, e problémák nagy része az összes választókörzetre igaz. Éppen ezért, a megoldásokat is az egész városra kiterjedően kell kidolgozni.

A jelenleg uralkodó állapotokkal szemben, az LMP Esztergom racionális és fenntartható városüzemeltetését szeretné elérni. Midezt úgy, hogy a város fenntartási munkáiban részt vevő – önkormányzati, vagy magáncégek – valóban a város lakóiért dolgozzanak, és ne pártok kifizetőhelyei, illetve a jól teljesítő pártkatonák hűbérbirtokai legyenek.

4. Miért érezte úgy, hogy be kell lépnie a helyi politikába? Miért pont azon az oldalon teszi ezt, ahol teszi - ha független, akkor melyik politikai oldal áll a legtávolabb Öntől?

Ma Magyarországon a emberek többségének „nem tetszik a rendszer”. Nekem sem tetszik, hogy a jelenlegi kormánypárt a (kommunista) diktatúrához kísértetiesen hasonló rendszer kiépítésén serénykedik, egyelőre meglehetős sikerrel. Sajnos, a legtöbb ember – egyelőre – csak magánbeszélgetésekben meri felvállalni véleményét, de nagyon sokan még az elvileg titkos választásokra sem mer elmenni. Úgy vélem, egy normális politikai közélet, egy normális ország kiépítésének jelenleg a félelem a legnagyobb akadálya. Sokan szeretnének változást, de kevesen mernek tenni érte. Én úgy gondolom, hogy aki nem tesz semmit a változásért – akármilyen kis dolog legyen is az – annak nincs joga panaszkodni. Nyilván, minden ember más módon tud tenni a változásért, de mindenki tud tenni valamit. Nekem most arra van lehetőségem, hogy jelöltként induljak a választáson. És hol máshol tudnám ezt megtenni, mint helyben, a városban, ahol születtem, felnőttem, és amit jól ismerek? Ha ezt nem teszem meg, akkor nekem sincs jogom pálcát törni a jelenlegi rendszer felett.

Keresztényként is kötelességemnek érzem, hogy küzdjek az igazságtalanságok, a korrupció, az emberek megfélelmlítése ellen, amit nap, mint nap tapasztalhatunk. Több ember, egy párt hatékonyabban tud fellépni, mint az egyes ember, és jelenleg az egyetlen hiteles párt ma Magyarországon az LMP. Nyilván nem mindenben teljesen az egyetértés a párton belül, de pont az őszinteség, a párbeszédre és a közös megoldások keresésére való hajlam az, ami kiemeli az LMP-t a többi párt közül. Az egyetlen dolog, amiben nem tudunk engedni, az a tisztesség, és az, hogy a közösség érdekeit, és nem az egyéni, céges vagy a pártvezetés által diktált érdekeket kell képviselni.

5. Mi Ön szerint a város legsürgősebben megoldandó és mi a legkönnyebben megoldható problémája?

A város aktuális pénzügyi helyzetének és gazdálkodásának áttekintése, és ennek alapján a következő évek gazdálkodásának megtervezése alapfeladat. Erre épül minden további lépés. Egy szakemberekből álló városüzemeltetési csoport felállítása halaszthatatlan, és az egyik fő feladat a városüzemeltetéssel kapcsolatban az önkormányzati és egyéb cégek átvilágítása, és szükség szerint a szerződések módosítása, ha szükséges (és mód van rá), személycserék végrehajtása, illetve új cégek alapítása, amelyek – tiszta lappal indulva – át tudják venni az egyes  feladatokat. A gazdasági és szervezeti átalakításokkal párhuzamosan, új forrásokat kell keresni, amelyek segíteni tudják Esztergom „újjáépítését”. A lehetőségekhez mérten, el kell kezdeni a romok eltakarítását, az utak és épületek rendbetételét, a város imázsának helyreállítását. Természetesen nem maradhat ki a „konszolidációból” a kórház, a helyi tömegközlekedés, az oktatási intézmények, a helyi cégek, civil szervezetek, egyházak és az önkormányzat viszonyának normális alapokra helyezése és még hosszan lehetne itt sorolni a legfontosabb tételeket. De vannak olyan – talán kevésbé fontos, de nagyon bosszantó – dolgok is, mint például az órás sorbanállás a postai ügyintézés során, amelyeken változtatni kell, hogy a város élhető legyen. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a fenntarthatóság jegyében, az önkormányzatnak sokkal nagyobb mértékben kell kihasználnia a megújuló energiaforrásokat. Hasonlóképpen elengedhetetlen, hogy a helyi polgároknak a lehető legteljesebb módon be kell vonni az őket érintő döntések, változtatások megtervezésébe, és végrehajtásába.

1. választókerület, független jelölt.

1. Miért abban a körzetben indul, hogyan kötődik hozzá?

A családfám az 1600-as évek végéig vezethető vissza, amikor is az egyházi birtokok művelésére több jobbágy családot telepítettek Szentgyörgymezőre. Azok leszármazottja vagyok. Itt születtem és a saját családommal is itt élek.

2. Miért érzi, hogy Ön alkalmas a körzet képviseletére?

Ha a szentgyörgymezői embereket kéne jellemezni, azt mondanám, hogy „maguknak valók”. Igen nehéz idegenként a közösségbe bekerülni, mivel egy különleges, „zárt rendszert” alkotnak. Erről tanúságot tehetne az édesanyám is. Igazán csak az ismeri az itt élőket, aki ide született, ebben a miliőben nevelkedett. Ezáltal tudta magába szívni a múlt tiszteletét, a jelen fontosságát és a jövőért folytatott küzdelmet. Mindig is fontos volt a Szentgyörgymezői lakosoknak a vallási és erkölcsi norma betartása. Fontos volt az idősek, a szülők- és a család tisztelete, az alázat a munka iránt és az Istenbe vetett hit. Erre neveltek engem is. Mondhatnám, Radnóti szavait idézve: „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága!” Kisgyermek korom óta meghatározó szerepet tölt be az életemben a közösségért végzett munka. 14 évesen már aktív tagja voltam az egyházi életnek. A hitoktatástól a színdarabok rendezéséig, az időseknek nyújtott segítségtől a hagyományaink ápolásáig, az örökségvédelemtől az újításokig, egy igazi „minden lépben kanál” voltam és vagyok. Az elmúlt négy évben viszont sokkal kiterjedtebb és felelősségteljesebb kéréseknek és feladatoknak tettem eleget. Remélem sokak megelégedésére. Hálás vagyok azért a nagyrabecsülésért és bizalomért, amit az itt élőktől már eddig is kaptam.

3. Mik a körzete problémái? Milyen megoldási lehetőségeket lát?

A legfontosabb problémák az alapvető feladatok ellátásának hiánya. Sajnos ez nem csak Szentgyörgymezőre, hanem az egész városra jellemző! Nem mondok újat, ha az utak állapotáról beszélek (városi viszonylatban itt a legrosszabb a helyzet), vagy a közvilágításról, akár a helyi járatról. De megemlíthetem a városi tulajdonba lévő épületek (Olvasókör, Napközi épület stb.), területek (városgazdálkodás telephelye) állapotát is. A zöld felületek- és a játszóterek rendszeres karbantartásának hiányát, a szemétszállítást és még nagyon sokáig sorolhatnám …..

A megoldást a lakosságérdekű költségvetésben és uniós pályázatokban látom. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ripsz-ropsz megújul minden, hanem azt, hogy bár lassú, de eredményes fejlődésnek indulna a város.

4. Miért érezte úgy, hogy be kell lépnie a helyi politikába? Miért pont azon az oldalon teszi ezt, ahol teszi - ha független, akkor melyik politikai oldal áll a legtávolabb Öntől?

Független jelöltként nem politikai pályafutásra készülök, nem politikai csatározásokra szántam el magam, hanem arra, hogy az itt élő embereket képviseljem, gondjaik megoldásában segítségükre legyek, környezetük kultúráltabbá tételéből kivehessem a részem. Miért? Egyszerű. A „politikának” nagy és fennkölt céljai vannak, ami nem mindig találkozik a lakosság érdekeivel. A „politika” nem tudja, hogy egy-egy család mit szeretne a Széchy Dénes utcában vagy a Horváth Géza soron. Ezért is gondolom úgy, hogy városi szinten nincs helye a politikának.

5. Mi Ön szerint a város legsürgősebben megoldandó és mi a legkönnyebben megoldható problémája?

A legsürgősebb feladat – nem kérdéses – egy olyan testület felállítása, akik a lakosság érdekeit szem előtt tartva állítják helyre a közvilágítást, a helyi járatot, és átgondolt, a közérdeket figyelembe vevő közútfelújítást. Továbbá a képviselő testület felügyelete alá rendelném a Strigonium Zrt-t, megszüntetve ezzel önálló privilégiumát.

A legkönnyebben megoldható feladatnak a forgalomszabályozást tartom.

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelet mai postával az önkormányzathoz érkezett hivatalos levele megsemmisítette az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség elsőfokú határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte a győri alhatóságot.

 Az önkormányzatot azért jelentették fel, mert Esztergomban a nyáron levágott fűkaszálék és gally, illetve bokornyesedék (biológiailag lebomló hulladék) egy részét az önkormányzat a saját tulajdonú, Ipari parkban található üres telkén deponálta. A feljelentő Nagy Attila, a ZöldÚt Kft. ügyvezetője, most Dorog polgármester-jelöltje (Fidesz-KDNP) volt, aki egyébként maga vallotta ezt be az egyik meghallgatáson. Már az is furcsa, hogy egy önkormányzati cég ügyvezetője tesz feljelentést az önkormányzat ellen, ráadásul éppen az az ügyvezető, aki a Meggyes-érában évente sok százmillió forintért végezte ezt a tevékenységet. Nagy Attila a nyár folyamán személyesen követte a város kisteherautóját, hogy fotókat készítsen a zöldhulladék elszállításról. A feljelentésbe nem csak az önkormányzatot vonta bele a városi cég ügyvezetője, hanem korábbi alvállalkozóját, az évek óta mélyszegénységben élőket foglalkoztató Roma Nkft-t, valamint három, a várossal szerződésben álló vállalkozót is.

 Az több mint feltűnő, hogy miért foglalkozott ezzel az üggyel a helyi Fidesz elnöke, és tüntette fel rossz színben a várostakarításában résztvevőket, többek között azokat a közhasznú munkásokat és vezetőiket, akik a város közterületeinek rendben tartásával foglalkoznak. A mai postával megérkezett határozat egyértelműen megsemmisítette a Fidesz elnök által idézett elmarasztaló határozatot - fellebbezés joga nélkül - és új eljárás lefolytatásra kötelezte a győri környezetvédelmi hatóságot.

György Róbert állításával szemben a városi zöldfelületek rendben vannak, és nyáron rendezett városkép fogadta az ide érkező vendégeket és itt élőket. A 10 éve érintetlenül burjánzó lakótelepi parkok és zöldfelületek, padok és játszóterek valóban megkülönböztetett figyelmet kaptak a város idén megszavazott költségvetéséből. Az önkormányzati pad, virág és murva program pedig több ezer esztergomi polgár mindennapjait könnyítette meg, vagy tette kényelmesebbé.  

Esztergom, 2014. október 8.

Váczy-Hübschl István

Kabinetfőnök

Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal   

(a végzés anyaga csatolt fileként letölthető az írás alján)

Az Országos Könyvtári Napok programsorozata ma már éppen úgy hozzá tartozik az októberi napok hangulatához, mint a pirregő tücskök kedves, nyárbúcsúztató muzsikája. 2014-ben október 13–20. között hangzik majd el országszerte a hívogatás: Találkozzunk a könyvtárban! Az eseményeket a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezi.

Az Országos Könyvtári Napok alatt azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokféle tanulási, tájékozódási, kulturális, szociális lehetőség rejlik a könyvtári találkozásokban. Az akció egyik fő célkitűzése a rendszeres könyvtárhasználók segítségével minél több olyan személy elérése, akik mindennapjaihoz eddig nem tartozott hozzá a könyvtárlátogatás. Ezt segíti a témakörök változatossága is: Élő emlékezet, múltunk értékei, Okoskönyvtár, Együtt az egészségünkért!, Olvas az ország!,Megosztott örömök.

Október 19-én, a Könyves Vasárnapon a könyvtárak rendkívüli nyitva tartással, rendhagyó programokkal, sokféle meglepetéssel várnak mindenkit. Délelőtt a legtöbb helyen a kisgyerekes családokat örvendeztetik meg mondókákkal, mesékkel, gyerekdalokkal, érdekes játékokkal. A délután és az éjszakai órák zenés, táncos kínálata főleg a felnőtteknek szól.

A Helischer József Városi Könyvtár több érdekes programmal is készül az eseményre:

Online interjúsorozatunk hetedik vendége Tétényi Éva.

Kérdéseket feltenni az interjú időtartama alatt, valamit a válaszokat elolvasni az alábbi oldalon lehet:

https://szeretgom.hu/content/77008-tetenyi-eva-polgarmesterjelolt-fuggetlen-

Tisztelt Polgármesterasszony!

Köszönöm a nyílt levélben megfogalmazott kérdésekre adott válaszait, de a tények makacs dolgok, ezért azokat pontosítanám. Remélem, ez segítséget nyújt ahhoz, hogy a számokat a munkatársaival tisztázza.

1. Igaz-e, hogy az önkormányzatnak több mint 150 millió forintnyi befogadott, de ki nem fizetett, 90 napnál régebbi határidejű lejárt tartozása van a beszállítók felé?

Tétényi Éva: Nem igaz, a pénzügyi osztálynak ki van adva, hogy minden számlát fizessenek ki, és úgy tudom, hogy ezek rendezve is vannak. Valószínűleg Völner úr arra gondol, hogy Strigonium Zrt-nek is vannak igényei, melyek 118 millió forint körül vannak. Ellenben azok nem befogadott illetve nem lejárt határidejűek, ilyen módon nincsen a városnak beszállítói tartozása. Főleg nem 150 millió forint értékben.

dr. Völner Pál: Válaszával ellentétben a 150 millió forint tartozás könyvvizsgáló által auditált mérlegadatból származikés 2013. végén már fennált követelés volt az önkormányzat felé. Én nem szoktam a könyvvizsgálók véleményét vitatni, de ezek szerint Önnek megvan mélyebbek e téren is a szakmai ismeretei. Ezek az adatok egyébként nyilvánosak, itt megtekinthetőek.

2. Igaz-e, hogy a polgármester asszony által 2010 őszén indított adósságrendezési eljárást lezáró egyezségben foglaltakkal szemben a megszabott határidőig, 2014. szeptember 30-ig nem történt meg az úgynevezett 3. hitelezői csoport kifizetése, így az önkormányzat 700 millió forinttal adósa ezen csoportnak.

Tétényi Éva: A 3. hitelezői csoport a Strigonium és a hozzá kapcsolódó önkormányzati cégek, amiket ingatlanban kívánt kielégíteni a képviselő-testület. Ennek a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében nem lehetett eleget tenni. Steindl Balázs bevonásával adósságrendezési eseti bizottság is működött, ahol nem sikerült a Strigonium vezérigazgatójától megkapni a kért adatokat. Véleményem szerint ebben az esetben az önkormányzat tartozna az önkormányzatnak és az is vitatható, hogy nem a fenti összegben, hanem annak a 30-40 százalékéban. A követelés pedig nem pénzben, hanem ingatlanban volt meghatározva, így a törvény miatt nem lehetett rendezni.

dr. Völner Pál: Logikai ellentmondást látok az Ön által leírtakban. Egyrészről fogadjuk el, hogy jogszabályilag nem lehetséges az ingatlanok átadása az önkormányzat által a Strigonium felé, de akkor nem érthető, hogy az elmúlt négy évben miért nem tett semmit a pénzbeli rendezés érdekében. Az vitathatatlan hogy a követelés pénzben keletkezett, és csak az Ön által indított adósságrendezés keretében próbálták ingatlanokkal rendezni az ügyet. Most az adósságrendezés 2014. szeptember 30-i lezárultát követően érthetetlen számomra, hogy miért 30-40 százalékban tartja csak jogosnak a korábban már elismert követelést.

3. Igaz-e, hogy Esztergom városa egy elsőfokú ítélet szerint 564 millió forinttal és annak kamataival tartozik egy további cégnek?

Tétényi Éva: Ez az összeg az élményfürdő építése során, egy utolsó, lezajlott munkálatot elvégző cég régen húzódó perével kapcsolatos. Október 30-án lesz egy újabb tárgyalás, ami megállapíthatja, hogy pontosan mekkora összegről is van szó. Ugyanis az első fokú ítélet 127 millió forint volt, az 564 millió forint pedig cég kérése. Ez az ügy amúgy még Meggyes Tamás öröksége, mely a város fölött lebeg és mindent megteszünk azért,

hogy ne 564 millió forintot kelljen fizetnie az önkormányzatnak.

dr. Völner Pál: Csak a tények kedvéért itt látható a bírósági ítélet, ami az Ön által említett 127 millió forint helyett 564 millió forintról és kamatairól szól. Azt hiszem, az ügy további magyarázatot nem kíván.

4. Igaz-e, hogy a 2014-es évre elfogadott költségvetésben rögzített, napi 500 ezer forintnyi, szabadon felhasználható polgármesteri kerettel a vonatkozó és hatályos rendelet, valamint a képviselőtestület kérése ellenére egyszer sem számolt el Tétényi Éva? Ez nagyjából 70 millió forint elköltött közpénzt jelent.

Tétényi Éva: Mivel minden esetben a pénzügyi bizottság elnöke, és a képviselők is betekinthetnek ezekbe a pénzügyekbe, így 70 milliót nem lehet elkölteni észrevehetetlenül, főleg, hogy ez az összeg a közbeszerzési értékhatár fölött is lenne tízszeresen, mely esetben közbeszerzési eljárást kellene kiírni. Ezek az 500 000 forintos tételek olyanok voltak, mint a Sándor-palota palánkozása, melyre az életveszélyes helyzet miatt volt szükség, vagy a közmunkások munkájához kellő eszközök beszerzése.

dr. Völner Pál: A Pénzügyi Bizottság elnökétől kapott tájékoztatás szerint Ön az eltelt időszakban egyetlen esetben sem adott tájékoztatást az 500 ezer forintos keretösszegek felhasználásáról. Sem a teljes összegről, sem az egyedi tételekről. Amennyiben valóban csak a közmunkások szerszámait és azt a néhány tízméternyi pozdorjalapot szerezte be a keretből, úgy nyugodtak lehetünk, hogy csekély az összeg, de ha a fenti három pontban foglaltak szerint kötődik válasza a valósághoz, úgy komoly aggályaink lehetnek a pénz elköltését illetően. Csak egyetlen esetet említenék a tisztelt polgármesterasszony és a számok viszonyáról: a kormány 24,6 milliárd forint segítséget adott az adósságkonszolidáció során Esztergomnak. Ezzel szemben Ön következetesen 22 milliárd forintot említ nyilatkozataiban, amely csekély 2 600 millió forinttal tér el a valóságtól. Tájékoztatásul: ez Esztergom éves, saját bevételeinek több mint 75 százalékát jelenti.

dr. Völner Pál

Esztergom országgyűlési képviselője

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében 2014. október 10-én második alkalommal kerül megrendezésre országszerte a Tanárok Éjszakája. Esztergom múzeumai és levéltára ebből az alkalomból idén „házhoz mennek”: a Dobó Katalin Gimnázium aulájában várják a muzeológus, levéltáros, múzeumpedagógus kollégák az érdeklődő tanárokat, óvodapedagógusokat vagy éppen a tanár, tanító szakos hallgatókat.

 Az intézmények bemutatkozása mellett lehetőséget kínálnak a személyes kapcsolatteremtésre, és a múzeumok kreatív oktatási hasznosításához is ötleteket adnak.

A helyszínen lehet majd regisztrálni az este további programjaira: a Balassa Múzeum frissen nyílt Látványraktárának megtekintésére, illetve a Keresztény Múzeum exkluzív tárlatvezetésére. A regisztráló pedagógusok között múzeumi tárlatvezetésekre és foglalkozásokra szóló utalványokat sorsolunk ki, hogy diákjaikkal is megoszthassák majd a múzeumi tanulás élményét.

 Részletes program:

16.00- 18.00 Múzeumi börze a Dobó Katalin Gimnáziumban

Esztergom múzeumpedagógiai kínálata együtt, egyszerre, egy helyen! A múzeumok standjainál találkozási lehetőség az iskolai és a múzeumi pedagógusoknak, kipróbálható játékeszközök, programegyeztetés. A színpadon bemutatók és előadások – ízelítő a város sokszínű múzeumpedagógiai kínálatából.

1. "Király, király adj katonát" - Kalandozások István király korába (Múzeumpedagógiai foglalkozás 4-8 éveseknek - bemutató) - MNM Esztergomi Vármúzeuma (Szakálos Éva)

2. "Nyughatatlan Nyugatosok" - Alkoss úgy, mintha Te lennél a Nyugat motorja! (Drámapedagógiai foglalkozás 12-18 éveseknek - bemutató) - Babits Mihály Emlékház (Prantner Ivett)

3. Az esztergomi Dzsámi bemutatása – Dzsámi (Szekeresné Czinege Erzsébet)

4. Változások, választások Esztergomban 1895, 1905 - Levéltári órák tapasztalatai – MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (Wencz Balázs)

5. Herman Ottó nyomában – Természettudományos kalandok a Duna Múzeumban (Vásárhelyi Tamás, MTTM, Budapest)

6. Hittan-oktatási lehetőségek a Keresztény Múzeumban – Keresztény Múzeum (Vereckei András)

18.30-18.50 Vezetés a Balassa Múzeum látványraktárában

19.00-22.00 A Keresztény Múzeum programja

19:00 Gyűjtők és gyűjtemények – ismeretterjesztő foglalkozás felnőtteknek (Kontsek Ildikó és Vereckei András)

A hagyományos tárlatvezetésnél szórakoztatóbb, interaktív módon szeretnénk bevezetni az érdeklődőket a múzeum történetébe. Kitől és mennyiért vásárolt Simor János hercegprímás, hol akart eredetileg múzeumot alapítani Ipolyi Arnold püspök, hogy kerültek egy nápolyi hercegi sarj antik tárgyai Esztergomba, s lehet-e folytatni a sort napjainkban?

20:00 A tournai Kálvária-kárpit restaurálása – Szabó Judit textilrestaurátor előadása

21:00 Állófogadás

Véget ért a Szeretgom választási online interjú sorozata, amelyben igyekeztünk minden polgármesterjelöltet legalább egy órára leültetni egy számítógéphez és megválaszoltatni velük a Szeretgom olvasóitól érkező kérdéseket. Az alábbiakban azon kérdésekre adott válaszokat foglaltuk össze egy nagy táblázatban, melyeket mindegyik jelöltnek alkalma nyílt megválaszolni.

Hol látja Esztergom város kitörési pontjait (kérem ezeket röviden mutassa be)?

Romanek Etelka

Munkahelyteremtés, vállalkozások támogatása, turisztika fejlesztése és fellendítése. Működővé és élhetővé kell tenni a várost az ittélők számára. Ehhez azonban össze kell fogni. Újra ki kell alakítani az egész városra kiterjedő tömegközlekedést, helyre kell tenni a közvilágítás ügyét. A legfontosabb azonban az, hogy megtanuljuk, az a szekér, amelyet két fele húznak, előbb-utóbb szétszakad.

Gál Tamás

Esztergomnak két fő kitörési pontja van: iparfejlesztés és a turizmus. Hála istennek ma már nem kell, hogy gyárkémények sokasága csúfítsa el az eget, de gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mi is az az ipari park, amely a város „hátsó kertjében” működik. Tekintve, hogy a városban az iskolaváros kifejezés erősen elkopott célszerű lenne átgondolni, hogy az oktatás újjászervezése kapcsán milyen szakokat, területeket lenne érdemes előtérbe helyezni.

Körmöczi Miklós

Egy város kitörési lehetősége összetett kérdés, Esztergom vonatkozásában ez különösen igaz, hiszen szinte minden területen elmaradásban van a városunk. Egyelőre nézzük csak a legközelebbi lépést: a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül „képbe kerüljünk” azaz a jelen helyzetet fel kell mérni, ez adhat alapot az induláshoz. Gondolok itt a cégeink hátterének a feltérképezésére, a városi vagyoni helyzetének, a vagyonleltárnak, továbbá azon a hosszú távú szerződéseknek a megismerésére, amit örökül hagyott ránk az előző városvezetés. Ezek és még sok más körülmény figyelembe vételével, hozzá lehet kezdeni a valós lehetőségekre épülő, mindenre kiterjedő városstratégia kidolgozásához, a helyi társadalom, gazdasági szereplők, civil egyesületek, stb. széleskörű bevonásával, annak érdekében, hogy az eredő egy irányba mutasson.

Endrédi József

Nem pontosan értem a kérdést. Honnan? Miből és miért kellene Esztergomnak akár egy ponton is kitörni?

Szerintem Esztergom legalább 15 éve helyzetben van! Többször is elhangzott még Meggyes szájából, hogy itt van az országban a legmagasabb 1/főre eső beruházás és ez nagyjából igaz is volt. Esztergomnak minden adottsága és lehetősége megvan és meg is volt arra, hogy óriási léptékekben fejlődjön! De ha mégis ki kellene törni valamiből az a tehetetlenség! Ami éppen most aktuális a mostani választásokon dől el a város sorsa minimum 5 évre. Igaz a korábbi beruházások miatt már jelentősen fogyott a lehetőségünk, de még sínre lehet tenni! Ha olyan képviselőket és polgármestert választanak, akinek nem csak álmai, hanem megvalósítható elképzelései is vannak!

Stámusz Andrea

A város kitörési pontjait a lakókban látom. Egészen pontosan a vállalkozói kedvben, a kis- és középvállalkozásokban. Szerintem a kkv-kon múlik, hogy egy város hogyan néz ki és milyen az élet benne. Minél több a jól működő kkv Esztergomban, annál látványosabban fog a város fejlődni és annál nagyobb öröm lesz itt lakni. Ehhez szükséges természetesen a vállalkozóbarát önkormányzati magatartás is. Mi ezt fogjuk képviselni.

Somfai György

Fő kitörési pontnak tartanám a képviselőkkel való szoros együtt működést! Másik, a bizottságok szakmai szempontok alapján történő összeállítása.

Tétényi Éva

Esztergom kitörési pontja, hogy megszabadult a 26 milliárdos adóságától.  Az évente kifizetett 1 milliárdos törlesztést ezentúl a város a fejlesztéseire költheti.

Milyen szakemberekre, kikre fog támaszkodni a fentiek megvalósulása érdekében, ha nyer?

Romanek Etelka

Új bizottságok, abban pedig új tagok lesznek, akik egytől-egyig szakamilag felkészült, lokálpatrióták.

Gál Tamás

Első körben számos jó szakember rendelkezésre áll a városházán már most, csak eddig nem voltak jól vezetve, így nem is tudták azt a teljesítményt produkálni, amire képesek. Véget kell vetni a politikai kinevezések korszakának, a szakértelem és a hozzáállás számít, nem a pártpreferencia. Azt mindenki eldönti a szavazófülkében. Szerencsére jó pár szakemberrel állok kapcsolatban a környék településein. Bőven rendelkeznek azzal a tudással, amely szükséges egy újfajt szemlélet végig viteléhez.

Körmöczi Miklós

Természetesen ez az egyik legfontosabb kérdés, hisz tudás nélkül nem lehet alkotni, ezt megtapasztalhatta városunk az elmúlt évtizedben. Alapjában Esztergom bővelkedik szakértőkben, de sajnos az elmúlt három-négy önkormányzati ciklusban nem tartottak rájuk igényt. Én mindenkire számítok, aki a várost, a testület munkáját tudja segíteni, ugyanis ez a város érdeke. Itt kiemelném a testületi bizottságok szerepének fontosságát, egyben annak a szükségét, hogy – a jelenlegi gyakorlattal ellentétben – a bizottságok ne csak testületi tagokból álljanak, hanem szakemberekből álló külsős tagok bevonásával alakítsunk ki olyan 10 – 12 fős „szakmai műhelyeket”, ahol a szakmaiságon alapuló döntés előkészítések készülhetnek, háttérbe szorítva az eddigi politikai elsődlegességet.

Endrédi József

Mindenek előtt a jelenlegi szakapparátusra. Megfelelő cél és teljesítmény orientált bérezéssel szerintem többségük alkalmas lehet feladatra.

Kibővítve természetesen szükségképpen külső szakértőkkel!

Stámusz Andrea

Olyan szakemberekre fogok támaszkodni, akik már oldottak meg sikeresen olyan helyzeteket, amilyen most Esztergomban van. Neveket most nem sorolok fel, de biztosítom róla, hogy nem kalandorokról van szó.

Somfai György

Szakemberek! Ez egy fontos kérdés. Igen, mögöttem is állnak szakemberek. Jogász, turisztika, fejlesztő mérnök, pályázati szakember. Nem hozhatom nyilvánosságra a nevüket.

Tétényi Éva

Esztergom fejlesztésében a városmenedzser szerepe nélkülözhetetlen, hiszen az ő feladata, hogy olyan pályázatokat keressen, amivel ez az összeg megsokszorozható.   A város adófizetőinek, - ideértve a vállalkozókat és lakosokat - véleményét már a tervezés idején (településrendezési terv) elmondhatják.

A Prímás-sziget és a belváros fejlesztési koncepciójáról mi a véleménye (Élményfürdő, Zöldház, Fürdőszálló, Széchenyi tér)?

Romanek Etelka

Van valós, értékelhető koncepció? Látott bárki ilyet?

Gál Tamás

Magát a belváros újra kell gondolni, mert ebben a formában működésképtelen. Szemüvegkeretgyár-piac-zöldház-fürdőszálló problémahalmaz együttes megoldására van szükség. A piac a jelenlegi formájában messze van attól, amit mi piacnak gondolunk. Szét kell választani a „vásárcsarnoki” funkciót és az alkalmi árusokat. Előbbiek, akik most bódékban árulnak, kell találni egy helyet – ez lehet a volt szemüvegkeretgyár laktanya épülete (Sissay köz) – ahol állandóan, kulturált körülmények között tudnak üzemelni. Ehhez kapcsolódóan a gyár további épületeit is hasznosítani lehet, akár hivatal – járási hivatali egységek egy helyre költöztetése-, akár az új könyvtár szempontjából. a zöldháznak vissza kell adni a kultúrház és civilház funkciót, megfelelő feltételeket biztosítva a működéshez. A város nagy problémája, hogy a civil szféra, amely egyfajta immunrendszer a városnak az elmúlt 10 évben szinte eltűnt. A Sziget egy rekreációs, pihenő övezet. A sportcsarnok kérdését érdemes újragondolni, annak függvényében, hogy hol fog húzódni az árvízvédelmi gát. Sajnálatos, hogy 10 éve itt is csak helyben járás van. Érdemes átgondolni a mostani dolgat mindeképp.

Körmöczi Miklós

Szintén csak dióhájban: megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek nélküli, részben vagy teljesen elhibázott beruházások, rossz tervek és azok megvalósításának abbahagyott kezdeményei. A piacképesség és fenntarthatóság előzetes vizsgálatának a hiánya hatalmas károkat okozott és okoz folyamatosan most is a városunknak. A Széchenyi tér jelenlegi állapotában értelmetlen, szinte használhatatlan, a korábban betöltött funkcióját elveszítette. Esztergom belvárosának rehabilitációjához a lehető leghamarabb hozzá kell kezdeni, hogy a város arculata megváltozzon, hogy a helyi lakosság életminősége, komfortérzete javulhasson, hogy a turizmus számára a város visszanyerje a „kedves kisváros” minősítést.

Endrédi József

Nem látok előre mutató koncepciót ezen a területen. Szerintem nincs is!

Zöldház.

Sajnos a gázszilikát nem a legalkalmasabb többszintes épületekhez, de ha statikailag megfelel korszerű tetszetős külsővel még, akár 50 évig szolgálhatja a várost. Sok mindenre lehetne használni! A Zöldházat nem szabad lepusztítani.

Az élményfürdő nagyobb falat!

 Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan és mennyiből lehet legalább nullszaldósra felhozni. Első körbe én keresnék termálvizet a termálfürdőhöz, ami az én ismereteim szerint van is! Innentől kezdve simán lehet akár nyereséges is. De biztos, hogy költeni kell rá.

A fürdőszállóra nem tudok látatlanba mit mondani.

Meg kell vizsgálni milyen koncessziós szerződést kötöttek rá Tétényiék Meggyessel, egyáltalán hogyan lehet ebből kilépni. Nincsenek meg a szükséges információk, csak azt tudom, valamit mindenképpen tenni kell! Ha mást nem hát folyamatosan büntetni a birtokban lévőt!

A Széchenyi teret be kell lakni!

A hanyag tulajdonosokat pedig kötelezni és büntetésekkel kikényszeríteni az ingatlanok rendbetételét és hasznosítását! Folyamatos büntetésekkel kikényszeríthető, hogy vagy eladják, vagy rendbe teszik és hasznosítsák!

Stámusz Andrea

Van, amit megvalósítani kell és van, amit újragondolni. Ez a kérdés túl általános ahhoz, hogy konkrét választ tudjak néhány mondatba belesűríteni. A lényeg, hogy a rendteremtést nem mindig a rombolással kell kezdeni....

Somfai György

Nem érkezett konkrét válasz.

Tétényi Éva

Nem érkezett konkrét válasz.

Ön szerint városunknak az eredeti stratégián változtatnia kell?

Romanek Etelka

Az acsarkodáson túl van a városnak valódi stratégiája? Ön tud ilyet? Amennyiben a csatatérré változtatás stratégia volt, akkor mindenképp! Összefogás nélkül nincs eredmény!

Gál Tamás

Nem érkezett konkrét válasz.

Körmöczi Miklós

A szükségszerű stratégiaváltást alapvetően abban látom, hogy a város működtetésének koncepcióján kell változtatni. Nevezetesen a vállalkozó típusú önkormányzást fel kell váltani a szolgáltató típusú önkormányzással, melynek alapvető jellemzője, hogy a város az alapfeladatainak nem csak kötelező szintű, hanem attól jóval magasabb színvonalú ellátására törekszik, amivel a lakosság életminőségét tudja jelentősen emelni. A szolgáltatásokon túlmenően esetlegesen még rendelkezésre álló forrásokból a vállalkozó, beruházó típusú tevékenységeket nem a versenyszféra területén kell kifejteni, hanem infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokat kell végrehajtani, olyan környezetet teremteni, ami a magántőkének lehetőséget és kedvet teremt a beruházásához. Ez nyilván iparűzési adóbevétel növekedést, új munkahelyeket képes generálni, hozzájárulhat a turizmus növekedéséhez is. Ha a város földrajzi, történelmi, kulturális adottságait jól fel tudjuk használni, és ehhez mérten fejlesztünk, akkor jó úton haladunk. Az elmúlt időszakok megalomán beruházási programjainak negatív eredménye intő jel arra, hogy csak átgondolt, a lakosság igényeivel összhangban lévő fejlesztéseket szabad betervezni.

Endrédi József

Nem látok stratégiát, csak álmokat, de stratégiára mindenképpen szükség van!

De ezzel mindenképpen várni kell, míg a végleges árvízvédelmi vonalat kitűzik.

Stámusz Andrea

Szerintünk Esztergomnak jelenleg nincs a szó valódi jelentése szerinti stratégiája, csak sodródik az árral. Esztergom jelenleg egy kormányos nélkül hánykolódó hajó a háborgó tengeren.

Somfai György

Igen. Nem tartom helyesnek, hogy más források (hitel) felhasználásával tervezzük a jövőt építeni!

Tétényi Éva

Az ún Gyarapodás programba megfogalmazott idegenforgalmi fejlesztések megvalósíthatósági tanulmányok alapján folytathatóak.

A szigeten elkezdett szerkezetkész beruházásoknál milyen megoldásokat javasol, milyen irányba lehetne elmozdítani a jelenlegi helyzetet (függetlenül attól, hogy magánberuházásokról van szó)?

Romanek Etelka

A probléma az, hogy a csődeljárás miatt 3 milliárd forint már megnyert támogatást nem kaptunk meg. További 30 milliárd meg elkerült bennünket. A város lepusztult, működésképtelenné vált. Vannak már olyan beruházások, amelyeket a Kormánnyal összefogva újra tudtunk indítani, ilyen volt a teherkompkikötő. Ez a beruházás szimbóluma a Kormánnyal való együttműködés sikerének. Helyben nem tudták megoldani, a Kormány megoldotta. Az elkezdett beruházásokat újra kell indítani, ha lehet, akkor együttműködve a Kormánnyal.

Gál Tamás

Visszakanyarodnék az első ponthoz. Turizmus. Először attrakció kell. Ha az van, akkor lesz vendég, ha lesz vendég akkor itt lehet altatni. Itt érdemes lenne még megnézni az együttműködési lehetőségeket a párkányi stranddal is. Ebben a városnak koordinátori és nem befektetői szerepet kell játszani. Az önkormányzat koordináljon, vezessen és ne vállalkozzon. Arra ott vannak a vállalkozások.

Körmöczi Miklós

Először is a tulajdonviszonyokat, a beruházásokkal kapcsolatos szerződéseket kell tisztázni, átvizsgálni, majd ennek függvényében meghozni a döntéseket. A mélygarázs esetében a döntés lehet, hogy fájdalmas lesz, de akkor is meg kell hozni, előre kell lépni, akár kompromisszumok árán is.

Endrédi József

Először is rá kell tenni az elővásárlási jogot!

Szerintem büntetésekkel ki lehet kényszeríteni a tulajdonosokból a megkezdett építés befejezését. Ha meg nincs pénze, rá kell terhelni az ingatlanra és vagy eladja, vagy befejezi!

Ha egyáltalán a mélygarázs alapra lehet építeni még valamit? Még az sem biztos!

Mélygarázs esetében, ha tényleg nem felel meg a tervszerinti követelményeknek, akkor el kell állni a vételtől

Stámusz Andrea

Vannak terveink, ötleteink, amelyekről az érintett körzet képviselőjének programjában is olvashat. Ha döntési pozícióba kerülünk, akkor először is tisztán szeretnénk látni, ezért gazdasági, jogi és műszaki szakemberekkel átvizsgáltatjuk és kidolgozzuk a lehetséges megvalósíthatósági stratégiákat. Kizárólag ezután van értelme beszélni a hasznosítási alternatívákról...

Somfai György

A szigeten lévő beruházásokra nem tudok szakmai választ adni. Nem ismerem a szerződés pontos részleteit. A véleményem, hogy minél előbb pontot kell tenni az ügy végére! Vannak terveim és elképzeléseim, de másoktól is hallottam jó ötleteket.

Tétényi Éva

 A félig kész beruházásoknál a jogi helyzet tisztázása után tőkeerős partnerek bevonását javaslom. Ez a záloga a belvárosban uralkodó állapotok megoldására is.

A belvárosban uralkodó állapotot milyen módon kívánja rendbe tenni?

Romanek Etelka

A lehető leggyorsabb módon!

Gál Tamás

Részben három kérdéssel feljebb már válaszoltam, ezt annyival egészíteném ki, hogy a parkolást ingyenessé, a parkolóhelyeket használhatóvá tenném. Megfelelő, ingyenes parkolóhely nélkül a belvárosi üzletek nem vehetik fel a versenyt a város szélén lévőkkel. 

Körmöczi Miklós

Az ingatlanvagyonunk felmérése után, egy új városfejlesztési koncepció részeként az épületeket újra funkcióba kell helyezni, ha lehetséges első sorban átépítésekkel, bővítésekkel. Ehhez tervpályázatokat kell kiírni, alternatívákat felállítani, hogy a városvezetés és a lakosság döntési helyzetbe kerülhessen. Olyan megoldásokat kell találni, mely városunk hangulatát vissza adja. Csak egy ötlet: esetleg a Zöldház átalakításával színháztermet, mozit, stb. lehetne újra kialakítani, a kor követelményeinek megfelelő szinten, vagy egyéb mást..

Endrédi József

Ez így túl tág fogalom, mindent a maga módján! De a szemét szállítást mindenképpen meg kell oldani akár úgy is, hogy az önkormányzat nagyobb részt vállalna, a nyugdíjasoknak pedig ingyenessé tenném.

Stámusz Andrea

Az első kérdésére adott válaszomban találja a válaszomat erre a kérdésére.

Somfai György

A belváros is egy érdekes téma. Itt van egy szerződés egy beruházó céggel, amit meg kell vizsgálni és átgondolni. Szakemberek bevonásával egy élhető belvárost kéne létrehozni.

Tétényi Éva

A félig kész beruházásoknál a jogi helyzet tisztázása után tőkeerős partnerek bevonását javaslom. Ez a záloga a belvárosban uralkodó állapotok megoldására is.

A város parkolásáról hogyan vélekedik?

Romanek Etelka

Nem érkezett konkrét válasz.

Gál Tamás

Használható és ingyenes parkolóhelyekre van szükség.

Körmöczi Miklós

A tavasszal már foglalkozott a testület megbízásából egy munkacsoport a parkolási kérdéssel, ennek én is tagja voltam. Ott több építő jellegű javaslat is megfogalmazódott, kár, hogy a testület ezekből keveset fogadott meg. A parkolással kapcsolatos problémák közül kiemelném az ebből származó bevételek elszámolásának jogszabály ellenességét, ugyanis a bevételnek közvetlenül az önkormányzat számlájára kellene befolynia és az üzemeltetés ebből kerülne megtérítésre. Ezzel szemben a jelenlegi eljárás az, hogy a városi tulajdonú üzemeltető céghez folyik be a bevétel, a elszámolás pedig nem történik meg az önkormányzat felé. A parkolók állapotát, a díjszabást felül kell vizsgálni, bizonyos helyeken és időszakokban meg kell nézni az ingyenes parkolás bevezetésének a lehetőségét. Mindenesetre a parkolásból befolyó pénzt, álláspontom szerint meg kellene címkézni, vissza kellene forgatni, azaz ezt az összeget csak a parkolók állapotának javítására, a parkolási rendszer korszerűsítésére lehetne fordítani.

Endrédi József

Van lehetőség megfelelő számú külszíni parkoló létrehozására, ott az egész piactér! Nem tenném ingyenessé!

De lehetőséget adnék az Esztergomi lakosoknak a kedvezményes bérletre. A befolyt összeget pedig az utolsó forintig a város szépítésére fordítanám!

Stámusz Andrea

Felülvizsgálnánk a parkoló övezeteket, hol szükséges, hol nem szükséges a fizető parkolás. Parkolás üzemeltetése közvetlen önkormányzati kézben lenne. Differenciált zóna rendszer bevezetése.

Somfai György

A parkolás legyen ingyenes! Mondják mások a kampány miatt. Én nem ezt gondolom. Igenis szüksége van a városnak a bevételre, amit természetesen újabb parkolók kialakítására, a meglévők karbantartására kell fordítani.

Tétényi Éva

A parkolás fizetőssé tétele csak abban az esetben indokolt, ha a befolyó pénz a város Útalapját gyarapítja, és abból az utak, járdák rendbetétele történik meg. 

Tragikus baleset történt csütörtökön este a 10-es úton Pilisvörösvár előtt egy kilométerrel. Eddig tisztázatlan körülmények között egy személyautó markológéppel ütközött.

A gépkocsi vezetője, egy középkorú férfi a helyszínen életét vesztette, rajta a kiérkező mentőorvos sem tudott segíteni. A helyszínelést követően a tűzoltók emelték ki az összeroncsolódott járműből a férfi holttestét. A 10-es úton a baleset miatt az esti órákban nem lehetett közlekedni. Pilisvörösvárt csak kerülő úton lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját az is nehezítette, hogy a baleset előtt mintegy 100-150 méterrel egy autóbusz meg akart fordulni a főúton, de a manőverezés közben félig az árokba csúszott. Így a fővárosi egységek nem tudták a baleset helyszínét gépjárművekkel megközelíteni. A mentésben részt vettek a solymári önkéntes tűzoltók is, akik még a busz keresztbefordulása előtt kiértek az ütközés helyszínére, és megkezdték a mentést.  

/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság/

/Fotó: Várkapu.info/